Budapesti Gazdasági SZC Vásárhelyi Pál Technikum
1212 Budapest, Széchenyi utca 95.
+36 1 278 30 60
az Élő idegen nyelvek - Francia nyelv tantárgyhoz
2. idegen nyelv
Heti 2 óra
9-10-11-12. vagy 11-12-13. évfolyamon
IDŐKERET, ÓRASZÁMOK
A fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak.
A négy alapkészség fejlesztése minden egyes témakör feldolgozásának szerves része, így órakeretet a fejlesztendő tartalomra témakörönként adunk meg. Az egyes témakörök feldolgozása során, az ide kapcsolódó anyagok adnak az egyes modulokban alkalmat arra is, hogy az egyes beszédszándékok, illetve nyelvtani ismeretek bemutatásra, elsajátításra kerüljenek.
Minden évfolyamon az éves óraszám 36 hétre heti 2 órával számolva 72 óra. Ebből 65 óra fordítandó a helyi tanterv adott évfolyamának követelményeiben foglaltak teljesítésére, ismétlésre, összefoglalásra, számonkérésre és értékelésre.
Az utolsó évfolyamon 64 óra áll rendelkezésre (32 hét).
Az összes óraszámot az alábbi feladatok teljesítésére kell fordítani:
- Témakörök feldolgozása - Az egyes témakörökre fordítandó óraszám tartalmazza az adott témakör szókincsének feldolgozását, az egyes alapkészségek fejlesztésére vonatkozó feladatok teljesítését, illetve a témakörök által feldolgozásra, elsajátításra ajánlott beszédszándékok elsajátítását is.
- Nyelvtani fogalomkörök – új anyag feldolgozása, gyakorlás, bevésés, automatizálás.
- Témazáró dolgozatok írása - A témazáró dolgozatra fordítandó órakeret dolgozatonként 1óra, ezt megelőzi az adott anyag összefoglalása, ismétlése, a témazáró dolgozat előkészítése, illetve a dolgozatok javítása utáni értékelés, javítás.
- A szabad órakeret az összes óraszám 10%-a, amit a nehezebben teljesítő diákjaink felzárkóztatására, tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra, összefoglalásra, számonkérésre fordítunk, illetve ha a csoport képessége megengedi, a témák alaposabb, részletesebb kifejtésére fordítjuk .
A továbbhaladás feltétele az értékelési alapelveknek való megfelelés.
Témakörök az első és második évre
Személyes vonatkozások, család
A francia nevek
Bemutatkozás, megismerkedés
Nyelvek, nemzetiségek
Családi élet, családi kapcsolatok.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése (kinézet, magasság, haj- és szemszín, életkor, tulajdonságok).
Öltözködés, ruhavásárlás.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). Lakásbérlés.
A lakóhely (város) részei, intézményei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.
A munka világa
Foglalkozások, munkahelyek.
A munka világa
Foglalkozások, munkahelyek
Életmód
Napirend, időbeosztás
Házimunkák
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei,
A tömegközlekedés
Útbaigazítás
Országismeret
Francia kis- és nagyvárosok
Jellegzetes házak, épületek
Témakörök a harmadik és negyedik évre
Személyes vonatkozások, család
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Családi munkamegosztás.
Környezetünk
Időjárás, éghajlat.
Országismeret
Franciaország földrajza, tájegységei, domborzata, nagyvárosai, népessége, nyelvei
Franciaország éghajlata
Belgium és Svájc földrajza
Életmód
Sportolás
Étkezési szokások
A francia konyha, jellegzetes francia ételek és italok
Étkezés otthon és étteremben
Egészség és betegség: gyógyszerek, betegségek, orvosi vizsgálat
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik, sport.
Színház, mozi, koncert, kiállítás
Iskolán kívüli elfoglaltságok, zenetanulás
Az iskola világa
A francia iskolarendszer
Vizsgatípusok
A tanév és az iskolai szünetek
Nyelvtanulás nyelviskolában
Utazás, nyaralás
Nyaralás Franciaországban
Párizs nevezetességei
Utazási előkészületek, szállástípusok és szállásfoglalás
Programok és programlehetőségek a nyaralás során
Fogalomkörök az első és második évre |
|
Cselekvés, történés, létezés kifejezése |
|
Jelenidejűség |
|
être, avoir, il y a |
|
Az -er, -re és -ir végű igék |
parler, vivre, descendre, dormir, sortir, finir, mettre |
Tőhangváltó igék |
acheter, s’appeler, essayer, préférer, venir, prendre |
Rendhagyó igék |
avoir, être, faire, aller, pouvoir, falloir, savoir, vouloir |
Visszaható igék |
se lever, se réveiller, se laver, se raser, se maquiller |
Rámutatás, beazonosítás |
c’est, ce sont, voilà |
Birtoklás kifejezése |
avoir ige, de prepozíció |
Birtokos determináns |
mon, ton, son, notre, votre, leur |
Mutató determináns |
ce, cet, cette, ces |
Kérdő determináns |
quel, quelle, quels, quelles |
Térbeli viszonyok |
|
Helyhatározók és elöljárószók |
devant, derrière, en face, de, près de, loin de, à, de |
Où habitez-vous ? D’où venez-vous ? |
|
Időbeli viszonyok |
|
Az időpont és az óra kifejezése |
Quand ? Quel jour ? À quelle heure ? Quelle heure est-il? Il est ... |
Az időtartam kifejezése |
depuis, pendant, de quelle heure à quelle heure ? |
A dátum kifejezése |
le ..., en été, en 2011 |
Időhatározók és elöljárószók |
aujourd’hui, demain, toute la journée, toutes les trente minutes |
toujours, jamais, tous les jours, parfois |
|
Mennyiségi viszonyok |
|
Főnevek és melléknevek többes száma |
le professeur, les professeurs, une langue étrangère, des langues étrangères |
Tőszámnevek 1-69 |
un, deux, trois |
Sorszámnevek |
premier, première, deuxième |
Határozatlan számnevek, determinánsok |
beaucoup de, peu de, quelques, plusieurs, chaque, tout le / toute la, tous les / toutes les |
Minőségi viszonyok |
|
Állandó tulajdonság (alak, forma, méret, szín, életkor) |
Comment est ? De quelle couleur est ? Quel âge a-t-il ? |
Főnevek és melléknevek nő- és hímneme |
un petit camion, une grande voiture |
Nyomatékosítás |
très bien, aimer beaucoup |
Modalitások: |
|
Engedély, lehetőség kifejezése |
pouvoir ige: Je peux t’accompagner ? |
Felszólító mód (tegezés, magázás) |
prenez l’ascenseur, allez tout droit |
Szükségesség kifejezése: il faut |
Il faut prendre le bus. |
Szövegösszetartó eszközök |
|
Névelők |
un, une, des … le, la, les … |
Elöljárószók |
à, de, avec, pour, sur, sans |
Kérdő névmások |
Qui ? Qu’est-ce que ? |
Kérdőszók: |
Quand ? Comment ? Où ? Pourquoi ? |
Kötőszók (mellérendelés) |
et, ou, mais, alors, donc |
Személyes névmások alanyesete |
je, tu, il, elle, nous, vous, ils, elles |
Személyes névmások tárgyesete |
me, te, le, la, nous, vous, les |
Határozói névmás |
y |
Személyes névmások elöljárós esete |
avec moi, avec toi, avec lui, avec elle, avec nous, avec vous, avec eux, avec elles |
Mutató névmások |
c’est |
Vonatkozó névmások |
qui |
Logikai viszonyok (ok-okozati) |
parce que, comme, c’est pourquoi |
Tagadás |
ne pas, ne plus, ne jamais határozatlan névelő a tagadás után: Il n’y a pas de métro. |
Fogalomkörök a harmadik és negyedik évre |
||
Cselekvés, történés, létezés kifejezése |
||
Jelenidejűség |
||
A személytelen igék Időjárást leíró igék |
Il pleut. Il neige. Quel temps fait-il ? Il fait beau. |
|
Főnévi igeneves szerkezetek |
avant de + infinitif, vonzatos igei szerkezetek |
|
Az -er, -re és -ir végű igék |
lire, écrire, dire, connaître, couvrir, cuire, servir, suivre, pleuvoir |
|
Tőhangváltó igék |
devoir, voir, croire, boire, tenir, recevoir, s’asseoir, geler |
|
Visszaható igék |
3. személyű, passzív értelmű visszaható szerkezet Le fromage se mange après le plat principal. |
|
Múltidejűség |
||
A közelmúlt: venir de + infinitif |
Il vient d’arriver. |
|
Participe passé képzése |
invité, venu, eu, été, écrit, lu, pu, su, offert |
|
Passé composé avoir és être segédigével |
J’ai vu un film. Je suis allé en vacances. |
|
Az imparfait |
j’étais, j’allais, je faisais |
|
Passé composé vagy imparfait? |
On a sonné pendant que je dormais. |
|
Jövőidejűség |
||
Közeljövő: aller + infinitif |
Je vais partir. Il va se lever. |
|
Egyszerű jövő (futur simple) |
Il fera beau. Il pleuvra. Les nuages reviendront. |
|
Térbeli viszonyok |
||
Helyhatározók |
là, là-bas, ici, nulle part, quelque part |
|
Időbeli viszonyok |
||
Időhatározók és prepozíciók |
avant, après, dans, au bout de, il y a |
|
Időhatározói kötőszók és mondatok |
quand, pendant que, après que, dès que |
|
Mennyiségi viszonyok |
||
Tőszámnevek 60-100 |
soixante-dix, quatre-vingts, quatre-vingts-dix, cent |
|
Tőszámnevek 100 - 10 000 000 |
cent, mille, dix mille, cent mille, un million de |
|
Törtek |
un tiers de, un quart de |
|
Határozatlan determinánsok |
aucun, aucune |
|
Határozatlan névmások |
ne rien, rien ne, personne ne, ne personne |
|
Mennyiségek összehasonlítása |
Il mange autant / plus / moins que moi. |
|
Minőségi viszonyok |
||
Hasonlítás: határozók és melléknevek alapfokú összehasonlítása |
Il est aussi intelligent que moi. Il voyage aussi souvent que moi. |
|
Fokozás: határozók és melléknevek középfoka |
Il est plus / moins intelligent que moi. Il voyage plus / moins souvent que moi. |
|
Felsőfok: határozók és melléknevek |
Il est le plus / le moins beau. Il voyage le plus / le moins souvent. |
|
-al végű melléknevek többes száma |
une langue régionale, des langues régionales, un fleuve principal, des fleuves principaux |
|
Modalitás |
||
Szükségesség, kötelezettség |
devoir / falloir |
|
Szövegösszetartó eszközök |
||
Névelők: anyagnévelő |
du, de la, des |
|
Kérdő névmások |
Qui est-ce qui ? Qu’est-ce qui ? Qui est-ce que ? Qu’est-ce que ? Prepozíció + qui, Prepozíció + quoi |
|
Személyes névmások részes esete |
me, te, lui, nous, vous, leur |
|
Két személyes névmás egy szerkezetben |
me le, te la, le lui, la leur Je vais te le dire. |
|
Határozói névmás |
en |
|
Vonatkozó értelmű határozószók |
où: Ils peuvent s’inscire dans un club où ils peuvent faire du sport. |
|
Vonatkozó névmások |
qui és que |
|
Logikai viszonyok (összehasonlítás, feltételesség) |
tellement que: Il est tellement fatigué qu’il veut rester chez lui. si (ha), si + présent = futur: S’il faut beau, on sortira. |
|
Budapesti Gazdasági SZC Vásárhelyi Pál Technikum
1212 Budapest, Széchenyi utca 95.
+36 1 278 30 60