Október 1-jén, az iskola előtt találkozott kis csapatunk: Szandi,Én,Szvoboda tanárnő és Bagyarik tanárnő.7.50-re jött értünk a tranzit busz ami a repülőtérre vitt minket. A két óra várakozást leginkább beszélgetéssel és gyakorlással öltöttük,aztán a repülőnk 10.50kor szállt fel ami Isztambulba repített minket.
Az első repülő utunk két óra hosszú volt aztán újabb két órát vártunk arra a gépre ami elvisz minket a tengerperti Antalyába.Ez az út csak egy óra hosszú volt de mindenki jobban izgult mert amikor leszálltunk egy addig csak e-mailban létező személy várt minket. De ahogy reméltük nagyon kedves és segítőkész családokhoz kerültünk mind a ketten.
Az első nap megtartottuk a projekt bemutatókat amik a játékos tanulásról szóltak, és a szünetben kipróbálhattuk a tradicionális török ételeket amik nagyon finomak voltak. A program után a diákok elmentek egy közeli kávézóba, hogy egy kicsit megismerkedhessünk és egy nagyon jó csapat gyűlt össze szerencsére. Sokat nevettünk és viccelődtünk senki sem tudott tökéletesen angolul de mindenki megértett mindent. A következő nap a Manavgat vízesést néztük meg elsőnek,aztán az Aspendos színházat,az Alanya-i várat,megnéztük a híres Apollo templomot is és a Damlatas barlangot, mindegyik gyönyörű volt, és szívesen vissza mennék még a családommal is. Este elmentünk egy bárba mert nem akart senkise haza menni azonnal.
Pénteken Kas-ba mentünk és egy hotelben aludtunk mert elég messze van a két város egymástól,de út közben megálltunk megnézni Phaselis-t. Körübelül délután 2-re értünk oda, lepakoltunk a szobákba aztán mindenki ment medencébe fürdeni,bár nem volt annyira meleg az idő.A medencében az elképzeltekkel ellentétben tengervíz volt és nem klóros.Este átmentünk az egyik lengyel fiú és a fogadója szobájába de aztán inkább elmentünk a hotel teraszához. Másnap egy hajó útra mentünk .A hajó út nagyon szép volt, a Földközi-tengeren hajókáztunk és megnéztünk egy szigetet amin egy régi templom romjai voltak, aztán visszafelé megállt a hajós,hogy aki akar ússzon egy kicsit a tengerben, amit a tanárnőék ki is próbáltak de mi inkább maradtunk a hajón. Fél 9 körül értünk haza és mindenki nagyon szomorú volt mert az volt az utolsó előtti nap.Hétfőn egy vendéglátóipari szakközépiskolába mentünk ahol megtanulhattuk hogy hogy készül a törölközőből elefánt,kutya és hattyú. Koktélokat is készíthettek és poharakkal is megtanulhattak egyensúlyozni a bátor jelentkezők. Délután átmentünk az egyik török fiú, Ahmet otthonába,hogy utoljára együtt lehessen a csapat.
Este egy másik fogadó rendezett egy bulit de a fogadóm,Sinem nem akart menni, ezért mi ketten kihagytuk a búcsúzkodást,szóval én csak a repülő téren tudtam elbúcsúzni pár ország diákjaitól.
Ezt leszámítva nagyon élveztem az utazást és remélem utazhatok még a programmal.