csütörtök, 11 szeptember 2014 08:16

KÉMIA (szakközépiskola, 3 óra)

Értékelés:
(0 szavazat)

 

Iskolánkban a kémia az áruismeret szakmai alapozására is szolgál, ezért 10. évfolyamon tanítjuk heti 3 órában.

Célok és feladatok

A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül első sorban a természettudományos kulcskom­petenciák kialakításában vesz részt, de fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompeten­cia (pl. hétköznapi életből vett számítási feladatok révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok, projektek, drámapedagógiát alkalmazó feladatok), a digitális kompeten­cia (pl. anyaggyűjtés, a digitális tananyagbázis használata, a korosztályi adottságoknak megfelelő poszter-, prezentációkészítés), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. A tan­tárgy lehetőségeket ad az idegen nyelvi kompetencia (pl. a szakkifejezések értő használata), a szociális és állampolgári kompetencia (pl. a tudomány és technika fejlődése, vagy drámapedagógiai módszerekkel feldolgozott közösséget érintő problémák kapcsán), a kezde­ményező­képesség és vállalkozói kompetencia (kooperatív csoportmunkában, projektmun­ká­ban végzett feladatok), az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség (kooperatív cso­portmunkában, projektmunkában végzett feladatok produktumai: tablók, poszterek stb.) fejlesztésére is.

Ma már a kémia sem önmagában létező tantárgy, többszörösen interdiszciplinárissá vált. Az anyagszerkezeti háttér, továbbá az (elektronszerkezeti) átalakulást megelőző és kísérő jelenségek valójában a fizikával szoros kapcsolatban vannak (elektromos, elektromágneses kölcsönhatás, atomszerkezet, a reakciókat kísérő energiaváltozás, az energia átalakításának lehetőségei). A kémiai ismeretek egyik legfontosabb alkalmazási területe a molekuláris biológia (szervezetünket felépítő anyagok minősége, szerkezete, tulajdonságai, funkciói, és az élettani folyamatok kémiai háttere). A kémia ma már éppúgy alapjául szolgál a biológiának, mint a fizika a kémiának. A Föld őstörténete és szerkezete, a légkör összetétele, az anyagok – ásványok, ásványkincsek, energiahordozók előfordulása, a globálissá váló környezet­szennyezés, a klímaváltozás kapcsolódási pontot teremt a földrajzzal. Az anyagok előállítása, felhasználása a technológia és a technika világán keresztül kapcsolódik az ipar, a gazdaság működésének megértéséhez és az okozott környezeti ártalmakhoz. Ezért a tantárgy hozzájá­rulhat ahhoz, hogy a tanulók megszerezzék a természettudományos világkép kialakulásához szükséges kémiai alapokat; valamint hogy olyan képességekre tegyenek szert, amellyel önállóan új ismeretekhez juthatnak. A tudományos megismerés iránti igényük kialakulását segíti az elméletek fejlődésének bemutatása. Életvezetési, tudománytörténeti szempontból is fontos a híres magyar tudósok életének, munkásságának megismerése.

A kémiatanítás feladata, hogy a tanulók megismerjék a környezetvédelmi problémákat és Magyarország szerepét, lehetőségeit a hazai és a nemzetközi környezetvédelemben. Tuda­tosítsák, hogy a kémiatudomány eredményei segítik Földünk globális problémáinak megol­dását. Alakuljon ki a tanulókban az anyag- és energiatakarékos szemléletet a hétköznapi élet­ben. Az oktatás feladata az anyagok részecsketermészetének, az átalakulások energetikai viszonyainak, valamint a kémiai jelrendszernek a megismerése, az anyagismeret kiterjesztése. A tanuló tudja a tanult ismereteket felfedezni a mindennapokban. Legyen képes a környezet­védelmi problémák, a kémia és a vegyipar szerepének tárgyilagos megítélésére. A megis­merés folyamán domináljon az előzetes ismeretek feltárása, felülbírálása, az alkalmazható tudás kialakítása. A módszerek változatos alkalmazásának a célja az, hogy az ismeretek aktív tudássá váljanak. Az ismeretanyaghoz hasonlóan a követelmény is differenciált, „testre szabott”: a minimális ismeret nem bizonyos számú fogalmak, törvények halmazát jelenti, hanem a differenciált tudásszint mellett is a rendszerezett tudás (tudásrendszer, világkép) kialakítását, kialakulását.

A szakközépiskola 9. évfolyamán az általános iskolában megszerzett ismeretek alapján tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve továbbfejlesztjük a tanulók képességeit, munkaszeretetét és világképét. A kompetencia alapú nevelés-oktatás a közoktatás számára új elvárásként fogalmazódik meg. Ez gyakran az „Ismeret vagy képességfejlesztés?” tartalmú téves kérdés­felvetésben manifesztálódik. A kompetencia alapú fejlesztés (nevelés-oktatás, tanítás-tanulás) nem fokozza le, nem szorítja háttérbe az ismeretek jelentőségét, nem helyettesíti egyiket a másikkal, hanem a fejlesztés folyamatában létrehozza, helyreállítja azok valódi, dinamikus, egymást feltételező és egymásra ható kapcsolatát. Ennek a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához - sok más mellett – jól definiált gyermekképre, személyiség felfogásra, fogali tisztánlátásra, kimunkált tanuló-megismerési és fejlesztési rendszerre, adekvát módszerekre és eszközökre van szükség. A diákok tanulásában ebben a korban már a megértés dominál. Fizikai ismereteik és az általános kémia megértésen alapuló tárgyalása az általános iskolában tanultakat értelmezi, rendszerezi, és megalapozza a szerves kémiai ismereteket. A hétköznapi életből vett példák ezt a megismerési folyamatot élet közelivé teszik. A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során a szervetlen vegyületeken túl kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet (környezettudatosságra nevelés), a gazdaság (gazdasági nevelés) és a természet, az élő anyag szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását (testi-lelki egészségre nevelés).

A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek közül sokan tanári felügyelet mellett, leírás alapján, önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Alkalmazzuk és alkalmaztatjuk a 2000. évi XXV. törvény a „kémiai biztonságról” előírásait. A molekulamodellek használata elengedhetetlen a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során. A modellek készítése segít megérteni a térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet. Az üzemlátogatások is szerepet játszhatnak a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientációban, a gyártási folyamatok során a felmerülő problémák, a környezeti gondok felismerésében.

A kooperatív csoportmunka, a tananyag projektekkel történő feldolgozása, a dráma­pedagógiai módszerek alkalmazása, valamint a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatásá­nak eredményeként a 9 évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. 14–16 éves korban a diákok szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra. Már kezdik átlátni a világot, érzé­kelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a környezeti nevelés érdekében a szaktanárok együttműködésével, a tantárgyak közti koncentráció eredményeként, a gim­ná­ziu­mi biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. Ennek érdekében lényeges, (ha eddig ez még nem történt meg), hogy a helyi tanterv felülvizsgálatakor a természettudományos tanárok kooperáljanak.

A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a tanulók, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez.

 

 

 

A tanulók értékelése

A kompetencia alapú oktatás velejárója olyan megváltozott oktatási szerkezet, melyben az egyéni és csoportos tanulásnak, a projekteknek, a kooperatív technikáknak, tevékenység­központú oktatási módszereknek egyaránt helye van. A bővülő eszközrendszerből következik, hogy az értékelés lehetőségei is nagymértékben kitágulnak. A hagyományos értékelési módok (dolgozat, felelet) mellett megjelenik a szöveges értékelés, a csoport tanár általi értékelése és önértékelése. Az órán, illetve otthon önállóan végzett munka értékelésén túl lehetőség van a megszerzett készségek és képességek értékelésére. A kémiában a laboratóriumi munka érté­kelése is sokféleképpen történik: a reprodukálandó mérések pontosságának értékelése mellett a különféle projektekhez tervezett vizsgálatok adatainak feldolgozását (a vizsgálathoz iga­zított táblázatok, grafikonok készítését) is értékelni kell. Az értékelés másik sajátsága a jegyek háttérbe szorulása, de legalábbis a teljesítményeknek főként százalékban való kifejezése. Mivel az érettségi rendszer is alapvetően százalékokkal operál, így ezt az árnyaltabb skálázást javasoljuk, kiegészítve a személyre szabott, célirányosan fejlesztő szöveges értékeléssel.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

Ha átgondoljuk, melyek azok a tartalmi össze­tevők és minőségi kritériumok, amelyek külö­nösen fontosak lehetnek a kerettantervben, majd a helyi tantervben foglaltak megvalósulása szempontjából, közelebbről is számba ve­hetjük a tankönyvek kiválasztásában szerepet játszó általános minőségi kritériumokat. A szakmai hite­lesség, szakmai megbízhatóság mellett alapvető minőségi összetevő a tanulási folyamat tá­mo­gatása, irányítása, a tanulási stratégiák közvetítése, valamint az adott korosztály mo­ti­vá­lá­sa, gondolkodásra, olvasásra, tanulásra ösztön­zése. Ennek egyik eszköze a tankönyv vizu­ális formája, megszerkesztettsége, illusztrá­ciós anyaga. Az eredményes és motiváló isme­ret­közvetítés feltétele az életszerűség, az önértékelés elősegítése, például a kérdések, feladatok rendszere által. A középiskolában a tankönyvek megválasztásának további mérvadó szem­pontja, hogy a tankönyv feleljen meg az érettségi vizsgára történő felkészítés és felkészülés kritériumainak is.

 

 

 

Tantárgyi struktúra és óraszámok

 

Óraterv a tantervhez – szakközépiskola

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Kémia

 

3

   


10. évfolyam

Az évfolyam a jelenségszintű kémiai tudás elmélyítésének, továbbépítésének és szervezettségében való kiteljesítésének időszaka. Ebben az időszakban a tanulók érzékenyek a környezetüket érintő jelenségekre, nyitottak az alkotótevékenységet, véleményformálást igénylő feladatokra, ugyanakkor kiszolgáltatottak a tudományosság látszatát keltő hatásokkal, az információözönnel szemben.

A tananyag a jelenségek, a mindennapi élethez kapcsolódó problémák köré szerveződik, a diszciplináris tudáselemeket e témákba ágyazva sajátítják el a tanulók. A kémiai kompetenciát megalapozó első témaegységekben a szerkezeti alapok, összefüggések kerülnek fókuszba, melyek segítségével az anyagi világ s az ember mindennapi életének jelenségei magyarázhatók. Egyes fogalmak, jelenségek többször, új környezetben is hangsúlyt kapnak.

A tanulási folyamatban meghatározó a szerepe a mindennapi élethelyzet kontextusát nyújtó, tanulói aktivitásra és a tanulói együttműködésre épülő tanulási formáknak. E tanulási környezet egyrészt a tudás társadalmi érvényességét alapozza meg, másrészt dinamikus, módszereiben változatos óraszervezés és az IKT-eszközök lehetőségeinek kihasználása révén lehetővé teszi a rendelkezésre álló időkeret hatékony kihasználását. A tanulók nyitottak a cselekvő tanulási formák, a mindennapi élet kérdésein alapuló feladatok, valamint a csoportos munkamódszerek iránt. A diákokat elkötelezettebbé teszi a tanulási folyamatban, ha aktív szerepet vállalhatnak a saját tudásuk építésében. Közreműködésük révén könnyebben felkelthető és fenntartható az érdeklődés, biztosabb a tárgyalt témákban és más kémiai kérdésben való további tájékozódást megalapozó, társadalmilag érvényes, továbbfejleszthető tudás felépülése.

A diákok a természettudományos műveltség szerves részeként ismerik meg nemzeti szellemi és természeti értékeinket, a helyi tantervek pedig a szűkebb pátriához való kötődés erősítésével gazdagítják a tananyagot.

A témák feldolgozása során a mindennapi életben használt vegyszerekkel végezhető, egyszerű vizsgálatok („cseppkísérletek”) állnak a középpontban. A tudás szerveződését, a gondolkodás fejlődését az elemző, összegző műveleteket igénylő, adatrendezést, csoportosítást, összehasonlítást, információátalakítást (pl. grafikonelemzés és -készítés), összefüggések értelmezését, analógiák meglátását igénylő feladatok teszik lehetővé. Egy-egy témában a hosszabb lélegzetű, önálló munkaszervezést igénylő feladatok is megvalósíthatók.

A környező világról, benne a tudomány kérdéseiről szerzett ismeretek forrásai ma főként a média és az infokommunikációs eszközök. Az érdeklődés felkeltése, a tanulási környezet hitelessége és az önálló tájékozódás megalapozása érdekében elengedhetetlen, hogy a tanulók a természetes tanulási környezet részeként használják az IKT-eszközöket.

Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ mediatizált ábrázolása nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát látják, ezért fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése.

Az információforrások kritikus használatának megtanulása, a digitális és nyomtatott (képi, verbális) források értelmezése, a feladatok megoldása során létrehozott információk megjelenítése és bemutatása során a források használata, az önálló tanulás eszközrendszere mellett a kommunikációs képességek és a szépérzék is hangsúlyt kapnak.

A csoportmunka hatékonyabbá teszi a kémiatanulást, ugyanakkor fejlődik a tanulók önismerete, együttműködési készsége, kommunikációs kultúrája is. A tanulók gyakorolják az együttműködést, az információk megosztását, a felelősségvállalást, idővel képessé válnak a csoportszerepekkel való azonosulásra, a munka megtervezésére, irányítására.

Az érvek ütköztetésére épülő feladatok, viták modellezik a valós élethelyzeteket, melyekben fejlődik a véleményalkotás és az álláspont értelmezésének képessége.

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás értékelésében. A közös teljesítményre épülő összegző értékelés is mérlegelés tárgya lehet.

Az egyéni és csoportos feladatmegoldás értékelése során egyaránt csiszolódik a tanulók ön-és társismerete, fejlődik a tudásukról alkotott képük, és egyben az önálló feladatvégzésre való képességük is.

A kémia szerepe kiemelt a tanulók egészséghez és a környezethez való viszonyának formálódásában. A mindennapi jelenségek nézőpontjából közelítve a kémia tanulását, nagyobb esélyt nyerünk arra, hogy a tanuló életvitelére, az egészséghez, környezethez való viszonyára hatással legyen az iskolában megszerzett tudás.

A tantárgyi óraszám 10%-át a HPP-ben meghatározott módon (projekt nap,Vásárhelyi nap) a tantárgyhoz kapcsolódó feladatok teljesítésére használjuk fel.


10. évfolyam

Tematikai egység/

fejlesztési cél

A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben

Órakeret

12

Előzetes tudás

A víz előfordulása, jelentősége a természetben, az emberi táplálkozásban; atom, molekula, ion, kémiai kötés.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Méretek, nagyságrendek világában való tájékozódási képesség fejlesztése az anyag, energia, információ szempontjából. Az anyagot felépítő részecskék és halmazstruktúrákat létrehozó kölcsönhatásaik megismerése, modellezés a felépítés és működés kapcsolata szerint. A periódusos rendszer jelentőségének feltárása, használata az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés feltárására.

Tények mérlegelése, véleményalkotás a kémiai eredmények és az egészség, környezet kapcsolatában, az ember megismerése és egészsége szemszögéből. Magyar tudósok jelentőségének értékelése a kémiai eredmények megszületésében. IKT eszközök alkalmazása képi és verbális információk feldolgozása során.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek: gyakorlati alkalmazások:

A víz értékes természeti kincsünk.

Mekkorák az atomok és a molekulák?

Ismeretek:

A víz földi előfordulása, jelentősége.

Az atomok, molekulák mérete.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hogyan változott a tudósok elképzelése az atomról?

Milyen részecskékből épül fel az atom? Káros-e vagy hasznos is lehet aradioaktív sugárzás?

Ismeretek:

Az atommodellek fejlődése.

Az atom felépítése.

Az atommag (proton, neutron), izotópok, radioaktív átalakulás gyakorlati jelentősége.

Tudománytörténeti, nemzeti vonatkozások: magyar tudósok az atommaggal kapcsolatos jelenségekkel összefüggésben (pl. Szilárd Leó, Hevesy György, Teller Ede).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mi tartja össze az atomokat? Hogyan épülnek fel a víz részecskéi? Mekkora az atomok és a molekulák tömege?

Ismeretek:

A vízmolekula, az elsőrendű kötés, a kovalens kötés.

Molekulák képződése ‑ az elektronburok héjas szerkezete, a periódusos rendszer atomszerkezeti alapjai, nemesgázszerkezet.

A relatív tömeg.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Csak vízmolekulából áll-e a „víz”? Mit tartalmaznak a természetes vizek?

A sólepárlás, a só.

Ismeretek:

Természetes vizek összetétele, az ionok, kémiai jelölések.

Az ionrácsos kristály, ionkötés.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mitől csúszik a jég? Miért magas a víz forráspontja?

Ismeretek:

molekulapolaritás, másodrendű kötés, molekulamodellek, moláris.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hány molekula van egy csepp vízben?

Ismeretek:

Az anyagmennyiség egysége, a moláris tömeg.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

Avíz földi előfordulásának, jelentőségének felismerése példák alapján.

Méretek, nagyságrendek világában való tájékozódás egyszerű számítások alapján, a tájékozódás módszereinek megismerése (pl. egy vízcsepp, vízmolekula, a molekulát alkotó atomok nagyságrendi összehasonlítása, a tájékozódást lehetővé tevő eszközökkel összefüggésben).

A tudománytörténeti folyamatok értelmezése az egymást váltó modellek, megközelítések fényében.

Az atommag átalakulását és az elektronszerkezetet érintő kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások nagyságrendi különbségének felismerése.

A radioaktivitás gyakorlati alkalmazásainak mérlegelése az előnyök és veszélyek tükrében.

Molekulák képződésének magyarázata a víz és néhány közismert anyag példáján (pl. CH4, NH3, CO2, I2).

A molekulák térszerkezetének modellezése.

Természetes vizek összetételének vizsgálata, kémiai jelölések értelmezése.

Egyszerű ionok képződésének értelmezése a periódusos rendszer alapján.

Az összetett ionok összetételének, térszerkezetének értelmezése.

Molekulamodellek értelmezése,

a molekulák polaritását, annak eltérését szemléltető vizsgálat megértése.

A vízmolekulák között kialakuló másodrendű kötések, a vízcsepp mint vízmolekulák halmazánakértelmezése.

Az első- és másodrendű kötőerők mértékének összehasonlítása az anyag, a víz változásaival összefüggésben (a vízmolekula átalakulása – halmazállapot-változás).

A mól és a moláris tömeg fogalmának megértése egyszerű számításokon.

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan: A víz jelentősége az élőszervezetben, az élővilág evolúciójában.

Mérettartományok az élő szervezetben.

Földrajz: felszíni, felszínalatti vizek, csapadékok, energiahordozók.

Fizika: mikroszkópok.

Matematika: nagyságrendek, valószínűségi szemlélet.

Informatika: digitális modellek, animációk.

Fizika: az atommag szerkezete, radioaktivitás.

Biológia-egészségtan: a radioaktivitás kutatási és gyógyászati alkalmazásai.

Informatika: információk keresése, feldolgozása.

Vizuális kultúra; matematika: térbeli alakzatok, szimmetriaviszonyok.

Biológia-egészségtan: az ásványi sók jelentősége az élő szervezetben.

Földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a só természeti és gazdasági jelentősége.

Magyar nyelv és irodalom: szólások.

Vizuális kultúra, matematika: szimmetria.

Fizika: kölcsönhatások.

Matematika: hatványok, nagyságrendek, mértékváltás.

Fizika: halmazállapot-változások.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mérettartomány, kémiai részecske, kötőerő, mól, moláris tömeg.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”

Órakeret

4

Előzetes tudás

Molekula, kémiai kötések, vízoldékony és zsíroldékony anyagok, anyag elegyítés, heterogén rendszer.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az anyag mint részecskehalmaz tulajdonságainak magyarázata összetevőik és kölcsönhatásaik alapján, köznapi példák értelmezése a rendszerek illetve a felépítés és működés szempontjából. Az anyagi rendszerekről szerzett tudáselmélyítése.

Együttműködés, kezdeményezőkészség, önismeret fejlesztése a problémamegoldás során.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Víz, benzin párolgása, elegyedése; jód oldódása az eltérő polaritású oldószerekben. Miért eltérő a folyadékok sűrűsége, forráspontja?

Ismeretek:

Halmazstruktúrák magyarázata összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján: a molekulák polaritása, másodrendű kötőerők és a halmaztulajdonságok összefüggése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

azonos és eltérő polaritású anyagok elegyítése, heterogén rendszerek létrehozása.

Ismeretek:

Heterogén rendszerek a természetben, a konyhában.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

A molekulák polaritásának kiterjesztése apoláris anyagokra.

A másodrendű kötőerők és a halmaztulajdonságok közötti összefüggés értelmezése kémiai vizsgálatok (párolgás, oldódás, sűrűség) és modellezés alapján (pl. benzin molekuláinak modellezése a metánnal).

Tanulói vizsgálat alapján a megfigyelések szerkezeti magyarázata (pl. a már ismert vegyszerek használatával új kontextusban), hétköznapi példák keresése, elemzése, és/vagy hétköznapi jelenségek modellezése kémiai rendszerekkel.

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan: polaritási viszonyok jelentősége az élő szervezetek felépítésében.

Fizika: elektromos kölcsönhatás.

Földrajz: a kőzetburok, levegőburok és a vízburok folyamatai.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Polaritás, másodrendű kötőerő, oldhatóság, heterogén rendszer.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

A kék bolygó. A víz. Változások

Órakeret

12

Előzetes tudás

Halmazállapot, halmazállapot-változás, oldódás, az oldatok összetétele, fizikai és kémiai változás, kémhatás, pH-skála, sav-bázis folyamat, közömbösítés, az égés.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felépítés és működés kapcsolatában az anyagok szerkezete és változásai közötti összefüggés elmélyítése. Az állandóság és változás tükrében az anyagáramlási folyamatokkal kapcsolatos jelenségek és gyakorlati jelentőségük megértése. A savbázis fogalom és a redoxireakciók értelmezésének kiterjesztése a mindennapi életben jelentős példákon, az állandóság és változás, illetve a rendszerek szempontjából.

Egyszerű számolási készség fejlesztése az oldatok összetételével kapcsolatosan. Veszélyszimbólumok értelmezése, az anyagok körültekintő használata. Képi és verbális információ értelmezése, feldolgozása, megjelenítése. Együttműködési és kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunkában.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A víz körforgása a természetben, csapadékok.

Ismeretek:

Halmazállapot-változások, állapothatározók.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Vizes oldatok a természetben és környezetünkben. Mitől sós a tenger?

Ismeretek:

Óceánok, tengerek, vizes oldatok összetétele. Diffúzió. Az oldódás, a hidratáció, az oldatok összetétele. Oldhatóság. Koncentráció, hígítás, töményítés, keverés.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hogyan tehető ihatóvá a tengervíz?

Ismeretek:

Ozmózis. A tengervíz sótalanítása, anyagáramlás a biológiai hártyákon át.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Miben különbözik az oldódás és az olvadás?

Ismeretek:

Fizikai és kémiai változás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Színváltozások a természetben, a pH-érzékeny növényi festékek.

Ismeretek:

A vizes oldatok kémhatása, sav-bázis folyamatok a mindennapi életben.

A savbázis fogalom kiterjesztése. A pH.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mi történik az égés során? A víz keletkezése és „bontása”.

Ismeretek:

A redoxireakció fogalmának kiterjesztése, a kémiai viselkedés és a periódusos rendszer összefüggései

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

A halmaz szerkezetének összehasonlítása a különböző halmazállapotokban, a halmazállapot-változások magyarázata a kémiai kötések, a szerkezet megváltozásával az állapothatározók függvényében. A víz körforgásának, a csapadékok képződésének értelmezése (pl. az időjárási jelenségek) lefordítása a „kémia nyelvére”: a jelenségek modellezése/animációk, képi információk értelmezése.

Az oldódásra és a diffúzióra vonatkozó megfigyelések vizsgálat során, magyarázatuk.

Az anyagok oldhatóságának összehasonlítása.

Oldatok összetételének értelmezése hétköznapi példákon (pl. ásványvizek összetétele, tengervíz sótartalma). Oldatokkal kapcsolatos információk keresése, feldolgozása: a kapott adatok összehasonlítása táblázattal (pl. a vér, egyes élelmiszerek összetételére vonatkozó adatok értelmezése, egyszerű számítások végzése az összehasonlításhoz).

Az ozmózis jelenségének megfigyelésére alkalmas vizsgálat elvégzése, modellezése és magyarázata. A tengervíz sótalanításának lehetőségei és más, a mindennapi életben jelentős példa elemzése (pl. információgyűjtés és feldolgozás révén).

Az anyag szerkezeti változásának összehasonlítása a fizikai és kémiai változások során (pl. oldódás, halmazállapot-változás és a víz kémiai átalakulásával járó folyamat összehasonlítása).

Sav-bázis folyamatok vizsgálata és magyarázata a disszociáció és a protonátadás elmélete alapján.

Oldatok kémhatásának vizsgálata és magyarázata, a pH-skála értelmezése.

Növényi festékek színváltozásának megfigyelése, magyarázata.

Az oldatok koncentrációjának és a pH kapcsolatának megértése vizsgálatokon keresztül. A mindennapi életben fontos (élettani és környezeti szempontból jelentős) erős és gyenge savak és sók kémhatásának vizsgálata, a kapott eredmények rögzítése, értelmezése.

Égési folyamat értelmezése kémiai vizsgálat során oxigénátmenet, majd elektronátmenet alapján. Az anyag kémiai viselkedésének értelmezése az elektronszerkezet, a periódusos rendszer alapján.

A vízzel kapcsolatos redoxifolyamatok megfigyelése, értelmezésük.

Kapcsolódási pontok

Földrajz: időjárási jelenségek, csapadékok, felszíni és felszínalatti vizek, a vízburok.

Fizika: halmazállapot-változások, gázok állapotjelzői.

Biológia-egészségtan: a sejt és a szervezet anyagszállító folyamatai.

Földrajz: az oldódás jelentősége a természeti folyamatokban.

Biológia-egészségtan: ozmózis.

Biológia-egészségtan: homeosztázis, a sejtek környezete.

Fizika; biológia-egészségtan: színek.

Biológia-egészségtan: sejtanyagcsere.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Halmazállapot-változás, állapothatározó, diffúzió, ozmózis, protonátmenet, elektronátmenet.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

A kék bolygó. Anyagok körforgásban

Órakeret

14

Előzetes tudás

Periódusos rendszer és az elektronszerkezet kapcsolata, elem, vegyület, keverék, fizikai és kémiai tulajdonság, halmazállapot, állapothatározó, oldhatóság, kémiai egyenlet, savbázis reakció, redoxireakció.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felépítés és működés kapcsolatában a nagyobb biogeokémiai körfolyamatok kémiai alapjainak megértése, valamint a szervetlen vegyületek összetétele, szerkezet és tulajdonságai közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. A periódusos rendszer összefüggéseinek felismerése és alkalmazása a magyarázatok során az anyag, kölcsönhatás, energia, információ szempontjából.

Az emberi egészség vonatkozásában az anyagok használata során a veszélyjelek alkalmazása, az élettani hatások értelmezése. Képi és verbális információ értékelése, feldolgozása, esztétikus megjelenítése, IKT eszközök használata. Együttműködés, kezdeményezőkészség és önismeret fejlesztése önálló és csoportos feladatmegoldás során.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mire használható a periódusos rendszer? Tájékozódás az elemek birodalmában.

Ismeretek:

A periódusos rendszer anyagszerkezeti kapcsolatai. Ahidrogénmint a világegyetem leggyakoribb eleme, szerepe a földi energiaszolgáltató folyamatokban.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Lehetséges-e élet más bolygókon? Mi van a levegőben

Ismeretek:

Más égitestek kémiai összetétele.

A Föld.

A levegő mint gáz; a gázok tulajdonságai és moláris térfogata.

A levegő mint keverék.

A levegő főbb összetevőiben megjelenő kémiai elemek és a mindennapi életben jelentős vegyületeik, anyagkörforgásuk a természetben, jellemző átalakulásaik, jelentőségük a természetben és a mindennapi életben, élettani hatásuk. Allotrópia az oxigén és ózon példáján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Miért jóddal vagy hypóval fertőtlenítünk? A só mint a halogénelemek forrása.

Ismeretek:

Az óceánok, tengerek sótartalma, halogén elemekés a mindennapi életben jelentősebb vegyületeik előfordulása, előállítása, főbb jelentősebb fizikai, kémiai átalakulások. (pl. a jód felfedezése, tulajdonságai, jelentősége, klóros víz, jelentősége, veszélyei, Semmelweis, a sósav, a fluor és a bróm előfordulása).

Veszélyjelek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A Föld kincsei: a kőzetek, ásványok változatossága. Hogyan tárható fel az ásványok összetétele?

Ismeretek:

Néhány jelentősebb ásvány kémiai összetétele, szerkezete, az ásvány és a kőzet különbözősége, jelentősebb kőzetek kémiai összetétele (pl. karbonátok, szilikátok). Fontosabb fémércek, jelentősebb fémek előfordulása a természetben. Rácstípusok. Allotrópia.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

A periódusos rendszerben való tájékozódás, az anyag tulajdonságainak reakciókészségének összefüggései az anyagszerkezettel az eddig megismert anyagok példáján. A hidrogén megfigyelt tulajdonságainak magyarázata a szerkezettel összefüggésben. A hidrogén oxidációjának mint energiaszolgáltató folyamatnak az értelmezése.

Információ gyűjtése néhány más égitest kémiai összetételéről, feldolgozása.

A gázok tulajdonságainak értelmezése modellek alapján.

A gázok moláris térfogatának értelmezése egyszerű számításos feladattal (pl. benzinüzemű jármű CO2 kibocsátásának értelmezése).

A levegő főbb összetevőit alkotó elemek és vegyületeik tulajdonságainak magyarázata a szerkezettel való összefüggésben. [Pl. nitrogén, oxigén, szén és kén vegyületei (oxidok, főbb savak, bázisok és sók) és átalakulásaik, jelentőségük az anyagkörforgásban, a mindennapi életben.]

Az allotrópia fogalmának megértése.

Az anyagok tulajdonságainak és átalakulásainak megfigyelésére, modellezésére alkalmas vizsgálatok elvégzése. A veszélyjelek, biztonsági szabályok megértése, alkalmazása a tevékenység során.

Összefüggés keresése a tárgyalt elemek és vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk és felhasználásuk között.

Az anyagok szerkezete, kémiai kötései, és fizikai és kémiai és élettani tulajdonságai közötti összefüggések magyarázata a kristályrács típusa szerint (pl. termésfém, kvarc, kalcit, terméskén, víz, grafit példáján). A rendszerek egymásba ágyazottságának megfigyelése, értelmezése.

Ismert anyagok halmazba sorolása. Egyszerű fizikai és kémiai vizsgálatok (pl. keménység, oldhatóság, reakció savval). Képi és szöveges információkeresés és -feldolgozás.

Kapcsolódási pontok

Művészetek: ritmusok.

Fizika; földrajz: csillagászat.

Fizika: a kinetikus gázmodell.

Biológia-egészségtan: az ökoszisztémák, anyagok körforgása a természetben.

Informatika: információfeldolgozás és megjelenítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ipari fejlődés, életvitel változásai.

Biológia-egészségtan: környezeti tényezők.

Földrajz: a kőzetburok, a talaj, a fémércek.

Fizika: anyagok fizikai tulajdonságai.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Periódusos rendszer, elem, vegyület, keverék, atom, ion, molekula, első és másodrendű kötés, moláris térfogat, kristályrács, kolloid rendszer, oldhatóság, kémiai egyenlet, savbázis reakció, redoxireakció.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

A kék bolygó. Ember a Földön

Órakeret

7

Előzetes tudás

A víz- és levegőtisztaság. A természetes vizek és a levegő összetétele. Néhány szennyező forrás ismerete, megelőzés a mindennapokban, helyes szokások.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A fenntarthatóság, a környezetei problémák és megoldásukat célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek belátása. Az előzetes kémiai tudás alkalmazása komplex összefüggésben.

Véleményalkotás és érvelés, információfeldolgozás és esztétikus, szabatos megjelenítés IKT eszközök felhasználásával. Önálló feladatmegoldás, kezdeményezőkészség és együttműködési készség, önismeret fejlesztése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A légkör összetételének megváltozása a Föld története során.

Ismeretek:

A földi légkör összetétele földtörténeti léptékben nem állandó.

A kolloid állapot.

A füstköd, az aeroszol, a füst és a köd fogalma.

A légkör-, a víz- és a talajszennyeződésforrásai, cselekvési lehetőségek.

A mezőgazdasági és ipari tevékenység levegő-, víz-, és talajszennyező hatásai.

Az egyéni életvitel hatásai a környezetre, mások életminőségére.

Az ózon előfordulása és hatásai. Szén-dioxid-kvóta.

Teendők szmogriadó esetén.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Környezeti katasztrófák

Ismeretek:

Helyi (települési) probléma kémiai vonatkozásai (pl. vízgazdálkodás, közlekedés, a műtrágyák, növényvédő szerek, mosó- és mosogatószerek, gyógyszerek, valamint egyes szteroidok használatának szükségessége és/vagy veszélyei).

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

Példa tanulmányozása, hogyan áll a kémia a klímatörténet kutatásának szolgálatában.

A kolloid állapot jellemzőinek a nagy felületi megkötőképességre vonatkozó megfigyelése egyszerű vizsgálat során.

A levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata.

Cselekvési lehetőségek mérlegelése az egyén és közösség szintjén.

Környezeti katasztrófák okainak és következményeinek, megelőzési lehetőségeinek tanulmányozása (pl. esettanulmányok elemzése, információgyűjtés és feldolgozás, képek, szöveges információk, táblázatok, grafikonok elemzése, poszterek, bemutatók készítése, vita).

Egyszerű kémiai vizsgálatok tervezése a környezet állapotának jellemzésére, nyomon követésére, az adatok rendszerezése és értelmezése, az eredmények feldolgozása (képek, szöveges információk, táblázatok, grafikonok), megvitatása, értékelése (poszterek, bemutatók készítése, kiállítás, vita).

Kapcsolódási pontok

Földrajz: a levegőburok, vízburok, a talaj, környezet-szennyeződés.

Biológia-egészségtan: az ökoszisztémák, környezeti problémák.

Informatika: információfeldolgozás és megjelenítés.

Informatika: információfeldolgozás és megjelenítés.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Ózonpajzs, kolloid rendszer, füst, köd, füstköd, aeroszol, szmogriadó, üvegházhatás.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

A kék bolygó. Az energia

Órakeret

14

Előzetes tudás

Hőelnyelő és hőtermelő ( endoterm és exoterm) fizikai és kémiai változások, az égés mint oxigénnel történő kémiai reakció.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A rendszerek vizsgálatával összefüggésben a kémiai reakciók feltételei, a katalizátorok szerepének megértése. Az állandóság és változás szempontjából reakciókat kísérő energiaváltozások értelmezése. A fenntarthatóság szemszögéből a földi rendszerek működéséhez szükséges energia biztosítása alapelveinek megértése. A környezettudatos magatartás fejlesztése az energiakérdésben. Magyar tudósok, feltalálók szerepének értékelése az élő szervezetek és a kémiai energiát hasznosító berendezések energiaátalakító folyamataiban.

A mennyiségi szemlélet fejlesztése az energiával kapcsolatos számításokban. Képi és verbális információfeldolgozás és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mitől megy végbe egy kémiai reakció? Mitől függ, hogy a szén-dioxid és a víz reakciója szénsavas vizet vagy cukrot hoz létre?

Ismeretek:

A kémiai reakciók feltételei. A reakciósebesség, a reakciósebesség hőmérséklet-, felület- és koncentrációfüggése, katalizátorok.

A fizikai és kémiai átalakulásokat kísérő energiaváltozások: hőelnyelő és hőtermelő folyamatok, az aktiválási energia és a reakcióhő Az enzimek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Miért mondják, hogy a földi élet fő energiaforrása a Nap?

Ismeretek:

A Nap mint a földön kialakult rendszerek meghatározó energiaforrása. A hidrogén oxidációjának szerepe az energiaszolgáltató folyamatokban.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Az energiaátalakítás, energiatárolás problémája.

Ismeretek: redoxireakciók, galvánelem, akkumulátor.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hogyan lesz a kőolajból benzin?

Mi a jó benzin titka? Miből ered az autót hajtó energia?

Ismeretek:

A kőolaj, a telített szénhidrogének szerkezete és jellemző kémiai reakciói, fizikai és kémiai tulajdonságaik, felhasználásuk és élettani hatásuk.

Egyes szerves molekulák térbeli szerkezetének modellezése.

Az izoméria jelentősége.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Miért nem olthatunk mindig vízzel tüzet?

Ismeretek:

Balesetmegelőzés, tűzoltás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A kőolajkészletek végesek, ugyanakkor életminőségünk jelentősen függ a kőolajszármazékoktól.

Ismeretek:

Az energiahordozók (atomenergia, fosszilis energiahordozók, tápanyagok) felhasználásának környezeti hatásai.

A zöld kémia törekvései, jelentősége, alapelvei. A jelentkező környezeti problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

A kémiai reakciók feltételeinek és sebességének vizsgálata a hőmérséklet, felület és a koncentráció függvényében (pl. tűzgyújtás példáján, a gyufa. hamuval kezelt és nem kezelt kockacukor égésének összehasonlítása).

A kapott eredmények rögzítése, értelmezése.

A hőmérséklet értelmezése a részecskék mozgási energiájával összefüggésben.

Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása kémiai folyamatokban. Diagramok értelmezése, készítése.

A (bio)katalizátorok szerepének részecskeszintű magyarázata. Élelmiszerek energiatartalmának értelmezése a csomagoláson feltüntetet adat alapján. Az elhízás értelmezése a felvett élelem energiatartalma és a lebontással felszabadított energia viszonya alapján.

Az aktiválási energia mibenlétének értelmezése.

A katalizátorok szerepének értelmezése kémiai reakciókon.

A napban zajló magátalakulási folyamat és kémiai reakciók lényegének összehasonlítása. A fotoszintézis bruttófolyamatának értelmezése (szőlőcukor keletkezése).

A fosszilis energiaforrások előfordulásának keletkezésük feltételeinek feltárása.

A sejtek biológiai oxidációja (szőlőcukor oxidációja) és a fosszilis energiaforrások (pl. benzin molekula) oxidációja közötti párhuzam értelmezése.

Magyar tudósok, feltalálók szerepe (pl. a sejtek oxidációs folyamatai: Szent-Györgyi Albert).

A redoxifolyamatok értelmezése az energia átalakításban (fotoszintézis, elektrokémiai folyamatok).

A redoxi- és az elektrokémiai folyamatok (a galvánelemek és az akkumulátorok működésének) értelmezése a redoxireakciók iránya alapján, egyszerű galvánelemek, pl. gyümölcs- és zöldségelemek készítése.

A szénhidrogén-molekulák térszerkezetének modellezése és a tulajdonságok megállapítása tanulói vizsgálat során, szerkezeti értelmezésük.

Az izoméria jelentőségének értelmezése pl. benzin minőségén, az oktánszám alapján.

A kőolajlepárlás és az összetevők forráspontja közötti összefüggés megértése, a mindennapi életben legjelentősebb kőolajpárlatok megismerése.

Energiaforrásként való felhasználás hátterének feltárása, az égés vizsgálata; a kémiai reakció magyarázata a kémiai kötésekkel, leírása reakcióegyenlettel egy adott összetevőre (egyenletrendezés).

Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése a vizsgálat tapasztalataival összefüggésben. Energiadiagram készítése, egyszerű számítási feladat elvégzése az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztésére.

A veszélyszimbólum és az anyag tulajdonságai kapcsolatának értelmezése.

A tűzoltás ismérveinek értelmezése, egyszerű szemléltető vizsgálat végzése.

Az energiaforrások, energiahordozók előnyeinek és hátrányainak mérlegelése a fenntarthatóság és az autonómia tükrében.

Magyar tudósok szerepének feltárása az alternatívák kimunkálásában (Oláh György).

Az energiatakarékosság módszereinek és az ismeretek alkalmazási lehetőségeinek felismerése és bemutatása a háztartásokra, kisközösségekre (pl. képi, szöveges információforrások értelmezése, feldolgozása, bemutatása, vita).

Kapcsolódási pontok

Fizika: hőmérséklet, kinetikus gázmodell; hőleadás, hőfelvétel.

Biológia-egészségtan: a sejtek működése, enzimek.

Matematika: függvények, diagramok értelmezése.

Fizika: magfúzió, a csillagok energiatermelése.

Biológia-egészségtan: fotoszintézis, az ökoszisztémák, a sejtek energiaszolgáltató folyamatai.

Földrajz: a kőolaj keletkezése.

Fizika: elektrolízis, galvánelemek; magyar tudósok, feltalálók a technikatörténetben, pl. Galamb József, Csonka János, Bánki Donát.

Fizika: energia.

Matematika: térbeli alakzatok.

Földrajz: energiaforrások, energiahordozók.

Matematika: függvények ábrázolása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az energiahordozók szerepe a társadalmi folyamatokban.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reakciósebesség, aktiválási energia, reakcióhő, izoméria, fosszilis energiaforrás, megújuló és nem megújuló energiaforrás, fenntarthatóság.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája

Órakeret

7

Előzetes tudás

A szénhidrogének molekulaszerkezete, telítettség, izoméria.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként.

A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A sütés mint ősi konyhai praktika kémiai háttere. Hogyan hat a hő a fehérjék szerkezetére (pl. tojásfehérje melegítése)?

Ismeretek:

A fehérjékalapvető kémiai felépítése: egyszerű elemi felépítés bonyolult térszerkezetben.

Organogén elemek, térszerkezetet rögzítő első és másodrendű kémiai kötések. A monomer, polimer fogalma.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mióta fogyasztunk kenyeret? A gabonafélék és társadalmi fejlődés. Milyen összetevőkből áll a kenyér?Hogyan mutatható ki a kenyér keményítőtartalma? Hogyan tárolódnak a testünkben a szénhidrátok? A vércukorszint.

Mi a nem jól oldódó és lebontódó összetett szénhidrátok jelentősége a bélműködésben?

Ismeretek:

A tápanyagok csoportosítása, mennyiségi viszonyok.

A táplálkozási szempontból legfontosabb szénhidrátok.

A monomer és polimer fogalma (pl. glükóz, keményítő, glikogén). A funkciós csoportok (pl. szőlőcukor).

A poliszacharidok oldhatósága, emészthetősége (biokatalízis) és a tápanyagként való hasznosulás összefüggése a vércukorszintre gyakorolt hatással kapcsolatban (elhízás, cukorbetegség).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Zsírok az élő szervezetekben.Miből áll és hogyan készül a margarin? Mitől avasodnak meg a zsírok és olajok?

Miért jelentenek kockázati tényezőt a transzzsírsavak? Miért nélkülözhetetlen szervezetünk működéséhez a koleszterin?

Ismeretek:

A lipidek.

A zsírsavak mint nagy szénatomszámú karbonsavak, a telítettség, az észter fogalma.

Az addíció(pl. margarin előállítása).

Izoméria.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Ásványi anyagok, nyomelemek.

Az élelmiszerek ásványianyag- és nyomelem-tartalma, szerepük az élő szervezetben (pl. hemoglobin).

Miért nélkülözhetetlenek a vitaminok? (Pl. enzimek felépítése, pl. C-vitamin szerepe az erek, bőr stb. kollagén rostjainak építésében, érrendszeri betegségek megelőzésében.)

Ismeretek:

Biokatalízis, minőségi táplálkozás, betegségmegelőzés.

Szent-Györgyi Albert szerepe a C-vitamin hatásának leírásában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Az élelmiszerek szín- és aromaanyagai.

Ismeretek:

Antociánok, terpének.

Aldehidek, gyümölcsészterek.

Funkciós csoportok.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

A térszerkezet modellezése, a szerkezetet rögzítő kötések és szerepük értelmezése.

A fehérjék szerkezete és funkciója közötti kapcsolat értelmezése. A hő hatásainak egyszerű vizsgálata a fehérjeszerkezetre, a koaguláció és a hőbomlás értelmezése.

Az összetevők csoportosítása, makro-és mikrotápanyagok elkülönítése, nagyságrendi viszonyok megértése.

A táplálkozási szempontból legfontosabb molekulák csoportosítása.

A molekula szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés értelmezése egyszerű kémiai vizsgálatban (pl. oldhatóság, édes íz). A keményítő vizsgálata (jódreakció, oldhatóság).

A vércukorszint biológiai jelentőségének és értékének kémiai értelmezése. Egyszerű számítási feladat segítségével a vércukorszint értékének és változásának megértése.

A különböző poliszacharidok szerkezetének megismerésével összefüggés felismerése és értelmezése a molekulaszerkezet és a biológiai funkció között.

A zsírok és olajok elkülönítése a halmazállapot alapján. A zsírok és olajok összetétele, fizikai és kémiai tulajdonságai és biológiai szerepük kapcsolatának értelmezése (oldhatóság, enzimatikus bonthatóság, energiatartalom).

Az izoméria jelentőségének értelmezése a transzzsírsavak biológiai hatásának példáján.

A koleszterin molekulájának jellemzői és biológiai szerepe közötti összefüggés értelmezése.

A C-vitamin vízoldhatóságának és antioxidáns hatásának magyarázata a molekulaszerkezettel egyszerű vizsgálat alapján.

(Pl. kísérlettervezés növényi részek felhasználásával, a tudományos vizsgálatok alapkövetelményeinek megértése.)

Antociánok, terpének (pl. karotin) molekulája és a szín kialakulása közötti összefüggés értelmezése.

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan: a sejtek felépítése és működése; a táplálkozás; az ember evolúciója.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tűzgyújtás szerepe.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a neolitikum, mezőgazdasági forradalom.

Informatika: információkeresés, -értékelés és –feldolgozás.

Biológia-egészségtan: szabályozás, homeosztázis, egészséges táplálkozás.

Biológia-egészségtan: a táplálkozás, a bőr.

Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás, építő- és lebontó folyamatok a szervezetben, enzimek.

Fizika; biológia-egészségtan; vizuális kultúra: a színek.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Monomer, polimer, mikro-és makrotápanyag, funkciós csoport, telítettség, izomer.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák

Órakeret

7

Előzetes tudás

Funkciós csoport, kémhatás, enzim, redoxifolyamat, heterogén és kolloid rendszer.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként.

A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Ősi ételünk és ősi italok.Hogyan készül a kenyér és az alkoholos italok? (Pl. cukor átalakulása élesztőgombákkal.)

Hogyan méregtelenít a máj? Mi a másnaposság kémiai oka? Mitől savanyodik meg a tej? A tejsav mint az izom és a tejsavbaktériumok, probiotikumok anyagcsereterméke.

Ismeretek:

Az alkoholok (etanol), aldehidek (acetaldehid) és karbonsavak (ecetsav, tejsav). Funkciós csoportok.

Az alkoholos erjedés.

Az etilalkohol enzimatikus oxidációja acetaldehiddé és ecetsavvá.

Az acetaldehid élettani hatása.

Az ecet.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Modern italok. Hogyan keletkezik a buborék?

Ismeretek:

Az italkészítés mint lineáris és körfolyamatok, valamint egyirányú, illetve megfordítható folyamatok sorozata.

A Le Chatelier-Braun-elv. Dinamikus kémiai egyensúly.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hogyan készül a tejszínhab? Mitől lesz lyukacsos a tészta? Hogyan készül és miért remeg a kocsonya?

Ismeretek:

Heterogén és kolloid rendszerek és előállításuk.

Reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. Kolloid oldat, gél állapot.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A tartósítás ősi praktikái.

Miért szükséges adalékanyagok alkalmazása?

Az élelmiszer tömegtermelés, élelmiszerbiztonság.

Ismeretek:

Diffúzió, ozmózis.

Tartósítószerek.

A nitritek és a nitrátok szerepe a gyorsérlelésű, tömegtermelésű élelmiszerekben (botulizmus).

A szín- és aromaanyagok, ízfokozók (glutamátok), édesítőszerek felhasználása.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

Az etilalkohol vizsgálatán keresztül a fizikai és kémiai tulajdonságok értelmezése a felépítés, szerkezet függvényében.

Az alkoholfogyasztás veszélyeinek feltárása.

Az ecetsav fizikai és kémiai tulajdonságainak értelmezése a szerkezet függvényében, egyszerű vizsgálat alapján.

A tejsav biológiai funkciójának kémiai értelmezése.

A foszforsavas üdítőital kémhatásának vizsgálata a szén-dioxid kiűzését követően. A kémiai változás értelmezése a kémiai egyenlet alapján.

A szénsavas italokban végbemenő folyamatok értelmezése.

A dinamikus egyensúly vizsgálata a nyomás és hőmérséklet megváltoztatásával.

Az élelmiszerek, ételek kémiai összetétele és a biológiai szükséglet viszonyának értelmezése.

Konyhai recept kémiai értelmezése.

A sütőpor működési elvének értelmezése a szódabikarbóna bomlásának vizsgálatán.

A kolloid összetevők koagulációja, a szilárd hab mint heterogén rendszer értelmezése.

Kolloid oldat géllé alakulásának értelmezése.

A hab kémiai értelmezése szerkezet-tulajdonság összefüggésében.

A sózás, kandírozás, aszalás kémiai alapjainak egyszerű értelmezése vizsgálatok (modellkísérletek) segítségével.

A dunsztolás elvének kémiai értelmezése.

Az élelmiszerek címkéjén található feliratok értelmezése. Adatbázis használatával az összetevők és az esetleges kockázatok megállapítása.

A tartósítószer kémiai összetétele és kémiai hatása közötti összefüggés egyszerű értelmezése.

A mesterséges szín- és aromapótlás okainak értelmezése, mérlegelése.

Az ízfokozók hatásának megértése.

Az édesítőszerek működési elvének magyarázata.

Lehetséges megoldások mérlegelése a problémát jelentő adalékanyagok kiváltására.

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan: a tápcsatorna működése; a függőség; sejtek kommunikációja; baktériumok, élőlények közötti kölcsönhatások; a táplálkozás; a bőr.

Testnevelés és sport: izomláz.

Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás.

Biológia-egészségtan: a sejt felépítése.

Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Monomer, polimer, koaguláció, funkciós csoport, kolloid, dinamikus egyensúly.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

Kémia a mindennapokban.

Anyagok és szerkezetek

Órakeret

9

Előzetes tudás

Első- és másodrendű kötőerők, polaritás, kristályszerkezet.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felépítés és működés vonatkozásában annak belátása, hogy a természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai a szerkezet függvényei. Az anyagok elkészítésével, kultúrtörténetével kapcsolatos tudás gyarapítása.

A hulladék csökkentését, másodlagos nyersanyagként való kezelését megalapozó magatartás kialakítása a környezet és fenntarthatóság tükrében.

A fogyasztói és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Kelmék és divatok. Miből készül a ruhánk?Természetes és mesterséges anyagok.

Ismeretek:

A lenvászon és a pamut. A selyem és a gyapjú, fibrilláris fehérje, α-hélix, β-szalag.

A műgyapjú.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Természetes és mesterséges szerkezetek, építmények.

Milyen anyagok építik fel az élőlények vázát? Miből készülnek az épületek, szobrok?

Az „élő szerkezet”. Miért lehet a cellulóz a legelterjedtebb vázanyag a természetben? Mely mesterséges anyagokban található cellulóz (pl. cellulózrostok papírban, lebomló kávéspohár)?

Mely használati tárgyaink készülnek cellulózból? Hogyan készül apapír? Miért fontos a hulladékpapír szelektív gyűjtése?

Cellofán, műselyem, celluloid.

Ismeretek:

A cellulóz, a cellulózrostok felépítése.

Cellulóz alapú műanyagok.

A másodlagos nyersanyag.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

„Házak és vázak”, építőanyagok.

Ismeretek:

A kitin mint a gombák és az ízeltlábúak vázanyaga.

A meszes vázak(kalcit, aragonitkristály) szerepe, a kőzetek képződése, a márvány kialakulásának értelmezése.

A csont szerkezete.

Alabástrom, gipsz, a mészkő és a márvány.

Az égetett és az oltott mész.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hogyan hatottak a történelemi fejlődésre a fémek és előállításuk kémiai lehetőségei?

Ismeretek:

A fémek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések.

A fémek előállítása redukcióval.

Az elektrolízis. Fémbevonatok készítése, a galvanizálás.

A korrózió.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Miből készülhetnek a műanyagok?

Milyen előnyös tulajdonságokkal bírnak? Hogyan csökkenthetők a műanyagok alkalmazásával járó hátrányok?

Ismeretek:

Polimerizáció.

Néhány gyakori polimerizációs műanyag felépítése, tulajdonságai és alkalmazása.

A hulladékkezelés problémái,

cselekvési lehetőségek.

Az újrafelhasználás és az újrahasznosítás.

A modern műanyagok.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

A szerkezeti anyagok összetétel és eredet szerinti csoportosítása. A gyapjú és a selyem szerkezeti felépítésének modellezése.

A cellulóz molekulaszerkezetének modellezése. A szerkezet és a tulajdonságok közötti összefüggés megértése a biológiai szereppel összefüggésben. A cellulózrostok szerkezete, másodrendű kötőerők és az oldhatatlanság, vegyi hatásoknak való ellenállás közötti kapcsolat értelmezése.

A cellulózés a kitin kémiai szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés értelmezése.

Ásványok kristályszerkezeti modellezése. Egyszerű kémiai vizsgálatok a szerkezeti anyagok összetételére vonatkozóan.

A csont szerves és szervetlen összetevői alapján a csont tulajdonságainak vizsgálata és magyarázata.

Az építőanyagok csoportosítása kémiai szempontból.

A fémrácsos kristály jellemzői és a fémek tulajdonságai közötti összefüggés értelmezése, modellezése.

A fémek előfordulása, előállíthatósága és a reakciókészsége közötti összefüggés értelmezése. Példák gyűjtése a fémek tulajdonságainak és felhasználásának összefüggésére. Egyes fémek és ötvözetek (arany, vas, bronz, alumínium) jelentőségének értelmezése az emberiség történetében.

A fémek előállításának értelmezése és néhány példán kémiai egyenlet szerkesztése. A fémszerkezetek korróziójának értelmezése példákon.

A műanyagok csoportosítása példák alapján.

Érvek és ellenérvek mérlegelése a műanyagok alkalmazásával kapcsolatosan az anyagforrás végességével és a hulladékproblémával összefüggésben.

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a textilipar fejlődésének hatása az életmódra, a kultúrára és a gazdasági fejlődésre.

Biológia-egészségtan: növények.

Magyar nyelv és irodalom; művészetek; informatika: könyvnyomtatás, papíralapú ábrázolás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a papír- és a műanyagipar fejlődésének hatása az életmódra, a kultúrára és a gazdasági fejlődésre.

Biológia-egészségtan: vázanyagok, a mozgás.

Földrajz: üledékes kőzetek.

Vizuális kultúra: építészet, szobrászat.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az építészet fejlődése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a fémek megismerésének, előállításának szerepe a hadászatban, az ipari és gazdasági fejlődésben; vaskor, bronzkor; az arany és az ezüst szerepe a középkori gazdaságban

Fizika: elektrolízis; áramvezetés fajtái.

Földrajz: alumíniumipar.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Térszerkezet, elsődleges és másodlagos kötés, telítetlen szénhidrogén, polimerizáció, monomer, polimer, addíció.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság

Órakeret

5

Előzetes tudás

Polaritás, fibrilláris fehérje, emulzió, kolloid, tápanyagok, a kémhatás, hidratáció, enzim, katalizátor.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ember megismerése és egészsége vonatkozásában az egyes kozmetikumok kémiai tulajdonságainak és hatásának megértése a bőr alapvető kémiai szerkezetével összefüggésben. A felépítés és működés összefüggésében, a tisztítóhatás alapjainak megértetésével a tisztálkodó és tisztítószerek tudatos megválasztásának segítése adatbázisok alkalmazásával.

A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség fejlesztése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A bőr kémiája. Hidratálnak-e a hidratálókrémek? Hogyan hatnak a fényvédő kozmetikumok? Hogyan csökkenti a ráncokat a hialuronsav?

Hogyan őrizhető meg a bőr szépsége?

Ismeretek:

A bőr lipidköpenye.

Az emulzió.

A glicerin vízmegkötő képessége és vízelvonó hatása.

A bőr minősége és az életmód, táplálkozás kapcsolata (pl. C-vitamin szerepe a kollagén szintézisben).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Tisztálkodó- és tisztítószerek hatásának alapjai.Milyen anyagokat tartalmaznak a tisztálkodószerek?

Mitől bőrbarát egy tisztálkodószer? Miért kell megelőzni, hogy a felületaktív anyagok az élővizekbe kerüljenek?

A mosószerek összetétele és működése. Az „intelligens” molekulák, tisztítócsodaszerek.

Ismeretek:

A felületaktív anyagok. A micella és a habképződés. A kozmetikum kémhatása.

Az enzimek szerepe a tisztításban a tapintás minőségében. A fehérítés és az optikai fehérítés különbsége, utóbbi nélkülözhetősége.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A vízkeménység és a vízlágyítás.A mosógép halála?

Ismeretek:

A vízkeménység alapvető okai és a vízlágyítás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A vizek szennyeződése, víztisztítás, víztakarékosság.

Ismeretek:

A víztakarékosság. A víztisztítás alapjai.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hadüzenet a mikrobák ellen? A fertőtlenítés elve és ésszerű alkalmazása.

Ismeretek:

Példák a fertőtlenítőszerekre.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

A bőr rugalmasságának és az irha fibrilláris fehérjetartalma közötti összefüggés értelmezése.

Az irha víztartalma és a hialuronsav tartalmú összetett szénhidrátok közötti összefüggés értelmezése.

A hidratálókrémek mint emulziók modellezése. (O/V és V/O emulziók). Hidrofób és hidrofil jelleg értelmezése.

A felszíni és a mélyrétegi hatás megkülönböztetése az egyes kozmetikumok esetében.

Reklámokban rejlő információk mérlegelése konkrét példák alapján.

A felületaktív anyagok kémiai viselkedésének vizsgálata, értelmezése, modellezése.

A tenzidek lipidköpenyre gyakorolt hatásának értelmezése a bőr biológiai egyensúlyának fenntartásában.

A mosó-, fehérítőhatás alapjainak értelmezése.

Példák (pl. reklámozott termékek) kritikai elemzése, az erőteljes, környezetre és egészségre terhelő hatású szerek kiváltási lehetőségeinek mérlegelése.

A vízkeménységet szemléltető vizsgálat végzése.

A vízlágyítás környezeti hatásainak, a vízkőeltávolítás környezetbarát módjainak mérlegelése.

A víz szennyeződési forrásainak összegyűjtése, a környezeti terhelés mérlegelése, megoldások keresése.

A fertőtlenítő hatás értelmezése kémiai vizsgálattal.

A környezetet terhelő fertőtlenítőszerek felesleges alkalmazásának kritikája.

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan: a bőr és egészsége.

Biológia-egészségtan: a bőr és egészsége

Informatika: információgyűjtés és -feldolgozás.

Biológia-egészségtan: a baktériumok, immunfolyamatok, homeosztázis.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Polaritás, makromolekula, fibrilláris fehérje, összetett szénhidrát, hidrofil, hidrofób, felületaktív anyag, micella, hab, enzimhatás, fertőtlenítés.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

Kémia a mindennapokban.

Információ: kódok és üzenetek

Órakeret

4

Előzetes tudás

Fehérjék, másodrendű kötések, polimer.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az anyag, kölcsönhatás, energia és információ vonatkozásában a nukleinsavak szerkezete és információkódolás összefüggéseinek megértése. A fehérjék szerkezeti változatosságának megértése a biológiai szerepükkel összefüggésben. A sejtkommunikáció kémiai alapjainak megértése az ember megismerésével és egészségével összefüggésben. A tudomány, technika, kultúra vonatkozásában a biológiailag aktív vegyületek élettani és egészségre gyakorolt hatásainak belátása.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mi a fehérjék sokféleségének titka?

Ismeretek:

A fehérjék szerkezetének mélyebb magyarázata.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hogyan történik a genetikai információ kódolása és értelmezése?

Ismeretek:

A nukleotidok a nukleinsavak alapegységei, DNS és RNS.

A DNS-vizsgálatok alapjai, jelentősége az orvosi, régészeti, evolúciós kutatásokban és kriminalisztikában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A kémiai kommunikáció az egyedek és sejtek szintjén.

Teratogén anyagok.

Ismeretek:

A feromonok, az egyedek közötti kommunikáció kémiai alapjai.

A hormonok. A sejtek kommunikációjának kémiai alapjai, hormonális szerek, fogamzásgátlók hatásának kémiai alapjai.

Példák magzati fejlődési rendellenességeket okozó vegyületekre.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

Az aminosavakból szerveződő fehérjemolekula felépítésének és térszerkezetének modellezése.

A fehérjék összetételre vonatkozó egyszerű vizsgálat végzése.

Fibrilláris és globuláris szerkezet és a biológiai funkció összefüggésének értelmezése.

A DNS-molekula térszerkezetének modellezése.

A DNS, RNS, fehérje és a kódolt tulajdonság közötti összefüggés kémiai értelmezése.

A DNS-vizsgálat alapjainak értelmezése. A DNS-vizsgálatok jelentőségének a megértése példákon.

A receptorhoz való kötődés és a térszerkezeti megfelelés értelmezése, modellezése érzékszervi és molekuláris receptorok esetén.

A hormonális szerek szerkezete és hatása közötti összefüggés értelmezése a fogamzásgátló hormonanalógok példáján.

Példák keresése a teratogén anyagokra (pl. adatbáziskeresés, esettanulmányok).

A gyógyszerszedés felelősségének, a droghasználat veszélyeinek belátása.

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan: a fehérjék.

Matematika: kombinatorika.

Biológia-egészségtan: az öröklődés alapjai, géntechnológia.

Informatika: az információtárolás, kódolás

Biológia-egészségtan: etológia; sejtkommunikáció, szabályozás; szexualitás.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Aminosav, fibrilláris és globuláris fehérje, nukleinsav, nukleotid, feromon, hormon, teratogén anyag.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok

Órakeret

4

Előzetes tudás

Izoméria, enzim, polaritás, veszélyszimbólum, fehérje, receptor.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ember megismerése vonatkozásában a gyógyszerek és a mérgező anyagok, drogok hatásának megértése jellemző példákon. A hatás dózisfüggésének értelmezése. Betegtájékoztató és a biztonsági előírások értelmezése.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése. Az egészségkárosító, tudatmódosító szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Gyógyszerek (pl. penicillin, az aszpirin) története, társadalmi hatásaik. Hogyan hatnak a gyógyszerek? Ártalmatlanok-e a növényi, állati eredetű készítmények?

Lehet-e ugyanaz a hatóanyag gyógyszer is, méreg is?

A hatóanyagok hatásának függése a koncentrációtól, érzékenységtől.

Hogyan mérgez a méreg?

Hogyan előzhető meg a mérgezés? Mi a teendő mérgezés esetén?

Ismeretek:

Az aszpirin molekulájának jellemzői, az aromás szerkezet.

Az antibiotikumok hatásának elve.

Enzim, katalizátor.

Veszélyszimbólumok, biztonsági előírások.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Az alkohol, nikotin, drogok.

A hozzászokás és a függőség kémiai alapjai.

Ismeretek:

A gyakran használt drogok csoportjai, élettani hatásuk.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

Az izoméria jelentőségének értelmezése a gyógyszerhatásban.

Gyógyszerkészítmény betegtájékoztatójának értelmezése.

A gyógyszer hatóanyag-tartalma mennyiségi viszonyainak értelmezése egyszerű számításos feladattal.

A mérgek hatásának értelmezése példákon.

Az oldhatóság szerepe, a májenzimek szerepének megértése a méregtelenítésben (pl. alkohol átalakítása).

Droghatású, pszichoaktív vegyületek hatásának kémiai értelmezése példán.

A hozzászokás és a függőség kémiai alapjainak értelmezése egy példán.

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a kutatás, orvoslás fejlődése és a társadalmi viszonyok összefüggései (pl. járványok hatásai).

Biológia-egészségtan: antibiózis, baktériumok, a sejtek kommunikációja, a máj.

Matematika; vizuális kultúra: tükrözés, nagyságrendek.

Biológia-egészségtan: a sejtek kommunikációja, az idegrendszer, az ember viselkedése.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Izoméria, enzim, polaritás, veszélyszimbólum, biztonsági előírás, receptor, függőség, hozzászokás.


Tematikai egység/

fejlesztési cél

Kémia a mindennapokban. A tudomány

Órakeret

3

Előzetes tudás

A megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés alapelvei.

További feltételek

Személyi: kémia szakos tanár

Tárgyi: kémia szaktanterem, bemutató kísérleti anyagok, tanuló kísérleti anyagok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tudomány, technika, kultúra tükrében a tudományos megismerés jellemzőinek ismeretében az áltudományosság felismerésére való képesség fejlesztése. A természettudományos megismerés módszereinek (vagy hiányuknak) felismerése, a kémiai tudományos fejlődés lényegének megértése. A kémia fejlődésének etikai, környezeti, gazdasági és társadalmi következményeinek megértése, és a felelősség kérdésének felismerése a kémiai fejlődés révén elérhető új anyagok, vegyszerek, eljárások alkalmazásában.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. A médiatudatosság fejlesztése. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési és kezdeményezőkészség, az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Miben tér el a hétköznapi, tudományos és művészi megismerés? Tudomány, áltudomány és tudományoskodás.

A tudomány fejlődése.

A kémia jelentősége.

Ismeretek:

A tudományos megismerésjellemzői, a természettudományos megismerés módszerei, a közlés ismérvei.

Pedagógiai eljárások,

módszerek, szervezési
és munkaformák

A természettudományos kutatás módszereinek értelmezése példákon.

A tudományos közlés ismérvei (pl. reklámszöveg, híradás, ismeretterjesztő és tudományos közlés összehasonlítása, kritikai elemzése).

A tudománytörténeti folyamatok értelmezése konkrét, tanult és nem tanult példákon az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A cáfolat jelentőségének megértése a tudományfejlődésben.

Példák gyűjtése történelmi horderejű kémiai felfedezésekre. A fejlődéssel kapcsolatos etikai, társadalmi és környezeti problémák mérlegelése néhány konkrét probléma alapján.

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan; fizika; földrajz: tudománytörténet.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; magyar nyelv és irodalom: a tudomány szerepe a társadalmi fejlődésben.

Etika: a tudomány felelőssége, környezeti etika.

Taneszközök

Internet-hozzáférés

Függvénytáblázat

Demonstrációs és tanulói kísérleti eszközök

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hipotézis, elmélet, bizonyíték, megismételhetőség, kontrollkísérlet, cáfolhatóság.


A fejlesztés várt eredményei és a tovább haladás feltételei a ciklus végén

 

 

A tanuló rendelkezzen a méretek, nagyságrendek világában való tájékozódás képességével, összefüggésben a tájékozódást lehetővé tevő eszközökkel. Tudjon különbséget tenni az atommagot és az elektronburkot érintő átalakulások energiaviszonyai között. Lássa az összefüggést az atomok elektronszerkezete és az elem periódusos rendszerben elfoglalt helye, valamint a kémiai kötések kialakulása között. Az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés megértése, alkalmazása az anyagok viselkedésére adott magyarázatokban. Értse az összefüggést az anyag szerkezetváltozása és a fizikai, kémiai változás jellege között. A kémiai átalakulások főbb típusainak megkülönböztetése, jelentőségük felismerése a mindennapi életben. Az anyagok tulajdonságainak, átalakulásainak megfigyelése, értelmezése, a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásuk megértése, az anyagok körültekintő használata. Ismerjen magyar tudósokat kémiai problémákkal kapcsolatban. Lássa be, hogy a kémia eredményei a mindennapi életvitelünkben meghatározók, ugyanakkor az egyén életmódja mások sorsának és a környezet állapotának alakulására is hatással van. Rendelkezzen megfelelő attitűddel és alapvető képességekkel és készségekkel a kémiához kötődő problémák tanulmányozásához tudásának önálló gyarapítása érdekében, legyen képes önálló problémamegoldásra. Legyen képes az információ kritikus feldolgozására, véleményének másokkal való megosztására, az érvek-ellenérvek mérlegelése nyomán megalapozott önálló döntés meghozására a mindennapi élet során.

Megjelent: 6530 alkalommal

Címünk

Budapesti Gazdasági SZC Vásárhelyi Pál Technikum

1212 Budapest, Széchenyi utca 95.

+36 1 278 30 60

Azonosítók

OM azonosító: 203061/021

Telephely kódja: 001

Írj nekünk!

titkarsag@vasarhelyi.info

Hasznos linkek