OM azonosító: 203061 | Telephely kódja: 021

Vásárhelyi banner

ALPIQ üzemlátogatás

Posted On péntek, 20 december 2013 08:20 Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

A Comenius LLP „Looking After the Planet Locally” project keretében 2013. december 11.-én, szerdán a projektben részt vevő diákok a koordinátorral meglátogatták az Alpiq csepeli hőerőművet.


Látogatásunk során már az odavezető úton is akadt egy, a csepeliek életében remélhetőleg fontos állomás: a Lakossági szelektív hulladékgyűjtő udvar, ahova bepillantottunk.
Az erőműbe érve egy emléktáblát pillantunk meg, mely arról tájékoztat minket, hogy 2000. május 16.-án Wales hercege és Orbán Viktor avatta fel, ám működését csak 2001. február 29-kezdte meg.
Számos díjazásban részesült, mint például a környezetvédelmi Zöldbéka, vagy az Ezüsttálca díjak. Többek között ezek is bizonyítják a létesítmény környezetbarát és biztonságos működését.

Az erőmű jelenleg azon a gyártelepen áll, amit Weiss Manfréd alapított 1892-ben. Tizennégy évvel később megépítették az első villanytelepet. Rá négy évre épült fel jelenlegi helyén a Csepeli Erőmű magja. Az elkövetkező években a teljesítmény egészen 59 MW-ig emelkedett, majd kezdetét vette a villamos- és hőenergia termelése. Az erőművet csak ’77-ben alakították át földgáztüzelésűre. Mindössze 18 év elteltével megtörtént a Csepeli Erőmű privatizációja, az ezredfordulóra pedig végleg leálltak a gépei.

Ha ma azt akarnánk megvizsgálni, hol is helyezkedik el a többi erőműhöz képest a beépített teljesítményük alapján, a hatodik helyen találnánk. (az ötször nagyobb Paksi Atomerőmű áll az első helyen) Környezetvédelmi szempontból a légszennyező anyagok százalékos arányát vizsgálva az erőmű a legfontosabb dobogós helyen áll. Eddig csak említést tettem a kapott díjakról, most azonban értelmet nyer mindezeknek a miértje is. Ami mindannyiunk számára jelentős az élhető hétköznapok szempontjából is, az itt természetes: alacsony kén-, nitrogénoxid- (70%-kal kevesebb), szénmonoxid kibocsátás. A dobogó egy másik lépcsőfokán az Alpiq által ellátott zajvédelmi intézkedések állnak. A zajszint átlagos fölé emelkedésének megakadályozására bejárati ajtók, lefúvatási pontok, füstgáz csatornák, kémények, gázturbinák levegő beszívó nyílásai, légkondicionáló berendezés bizonyos technikákkal szerencsére képesek és egyben kötelesek is alacsony szinten tartani. (a berendezések hangtompítóival, speciális hangszigetelésekkel, az épületek kialakításával ill. tájolásával.)
Végül, de nem utolsó sorban számba kell vennünk még a keletkezett hulladékokat. Ezeket mind szelektíven gyűjtik négy kategóriába sorolva azokat: 1.) települési hulladékok (ezek magukban foglalják a kommunális szilárd hulladékokat és szennyvíz iszapot), 2.) újrahasznosítható hulladékok (a háztatásokból is jól ismert fém, papír, üveg és műanyag), 3.) ipari hulladékok (ilyenek például a rácsszemetek, a Dunavíz-szűrlemény, az ioncserélő gyanta és az aktív szén), és a 4.) veszélyes hulladékok – ezekből akad szép számmal, amit jól sejthettünk a létesítmény profiljából adódóan.

Volt szerencsénk az üzem működéséről tartott előadás utáni körbevezetés alkalmával ezeket a konténereket testközelből is látni. Hogy mégis milyen hordókkal találkoztunk? Akkumulátoros, szennyezett légszűrős, festék maradékos, elektronikai hulladékos ill. fénycsövesekkel.
Látogatásunk során sok egyéb érdekes dolgokat is láthattunk. Megtekintettük, ahogy visszaengedik azt a rengeteg elhasznált ( vagy,mint azt megtudhattuk, inkább csak felhasznált) vizet a Dunába.
Mellesleg… Az itt működő számítógépeket húsz éves élettartamra tervezték az Amerikai Egyesült Államokban, ebből már tizenötöt megszolgáltak meghibásodás nélkül.
A telephelyen mindössze 38 ember látja a működéshez szükséges feladatokat, rajtuk kívül 20 ember dolgozik a vezetőségnél.

Véleményünk szerint rendkívül tartalmas, érdekes és hasznos időtöltés volt számunkra a látogatás. Mind hálásak vagyunk a szívélyes fogadtatásért [még pár apró ajándékot is kaptunk! (jegyzettömb, toll, ceruza)]. Reméljük, hogy lesz még alaklom találkozni a későbbiekben, s azt is, hogy ezzel a látogatással, és a LAPLA blogunkon (http://lookingafterplanet.wordpress.com/) való közzétételével hozzájárultunk a környezetvédelem népszerűsítéséhez, s tudatosabbá tételéhez, valamint a LAPLA projekt és a helyi vállalat jó kapcsolatának kialakításához is.

 

Bende Norbert

Fekete-Páris Eszter

Majtényi Dominik

Nick Barbara

Orosz Viktória

Podolák Zsófia

Szabó Vanessza

Sziffer Viktória

Tóth Henrietta

Tóth Mónika

Zámborszky Zsófia

és Szobotin Andrea (koordinátor)


{gallery}kepek/comenius/alpiq{/gallery}

Megjelent: 2318 alkalommal Utoljára frissítve: péntek, 20 december 2013 08:30